szepfurtu

A Neuschwansteini kastély, a 19 században épült leghíresebb bajor kastélyok egyike. A Füssen melletti Schwangau, a 'mesevár' otthona Münchentől mintegy 100-120 kmre fekszik. A várat II Lajos bajor király (II Ludwig) építette Richard Wagner tiszteletére. Az alapkövet 1869. szept. 5-én fektették le és csak 17 év után lett teljesen kész. Mind a termeket, mind a díszítést Wagner operák ihlették. A fellegvárban található a trónterem, Lajos lakrésze, az énekesek terme és a Grotto. A díszítés mindenhol a német legendának, Lohengrinnek, a Hattyú-lovagnak hódol. Csak az ágyanak faragása minimum 2 évig tartott. A kastélyt egy színházi díszlettervező tervezte, Christian Jank. A látvány teátrális mind kívül és belül. A  berendezés és dekoráció román, mór, gótikus, bizánci és barokk jegyeket hordoz magán. A kastély technológiáját tekintve modernnek mondható, tartalmazott fűtést, volt meleg viz, wc, gőzmotorok, elektromosság és mindemellett megfelelő szellőzés is. Az ötemeletes palotában 360 szoba található melyből mindössze 14 lett kész Lajos halála előtt. A közeli, 45 m magas vízesés felett lévő szorost átölelő Mária-hídról (Marienbrücke) tekintve a kastély teljes pompájában látható

II Lajos bajor király (München 1845- Berg, 1886) Bajorország uralkodója 1864-től. Gyakran nevezik még Hattyúkirálynak vagy az Őrült Lajos királynak. Apja II Miksa (II Maximillien) bajor király és anyja a Poroszországi Mária elsőszülött gyermeke. Spártai neveltetésben részesült, majd apja halála után 18 évesen lépett a trónra. 1870 decemberében Otto von Bismarck javaslatára levélben hívta fel a német hercegeket egy új Német Birodalom megalakításásra. Meghívta a trónra I. Vilmos porosz királyt és felajánlotta, hogy a két uralkodó felváltva vezesse az országot. Az újonnan megalakult birodalomhoz csatolta birtokait 1871-ben, így Bajorország, mint független királyság megszűnt. Magánéletét tekintve unokatestvérével, Zsófia Sarolta bajor hercegnővel járt egy ideig jegyben, mígnem a homoszexualitásra erősen hajló Lajos végleg lemondta az esküvőt. Viszonyukban gyakori volt, h Lajos magukat Wagner operahőseinek nevén szólította. Vagyonokat költött megálmodott kastélyaira. Azonban amikor Bajorország 1880-ban már a 10 millió márkás adósságnál tartott és kis híján csődbe vitte országát, miniszterei nem adtak neki több pénzt, és más honnan sem tudott szerezni. 1886. június 10-én egy orvosokból álló bizottság elmebetegnek nyilvánította és apai nagybátya, Lipót herceg lett bajorország régense.

Furcsaságairól volt híres. Édesanyjának, Máriának is voltak már problémai; feltehetően porhyriától szenvedett. Az asszony egyik furcsa elképzelése az volt, hogy minden verseskötetet újra kell nyomtatni és a szerelem szavakat ki kell cserélni a barátság szóra. Lajos egyik kedvenc időtöltése volt, hogy ezüstvértet öltve, hattyú formájú csónakjában, Lohengrinként hajózott. Nem szerette a társaságot, de néha neki is kellett fogadásokat adni, ilyenkor azonban általában olyan részegre itta magát, hogy másnapra nem emlékezett az egészből semmire. Máskor azt az utasítást adta a zenekarnak, hogy olyan hangosan játszanak, hogy ne lehessen érteni mások szavát, azt is megtette, hogy óriási virágkölteményt rendelt a fogadás színhelyére és az est egy részét abban elbújva töltötte. Napirendje is teljesen felborult. Nappal aludt, és éjszaka a bajor vidéket járta. A kocsisoknak és a szánt vagy szekeret kísérő lovasoknak XIV. Lajos korabeli ruhákat kellett viselnie. Volt, hogy azt állította, a francia király, XIV.Lajos szellemével ebédelt és az is gyakran megesett, hogy szolgáit szólította XIV. Lajos és XV. Lajos néven. A szolgák elbeszélései szerint hangosan kacagott mikor magában volt és rendszeresen magában beszélt. A legnagyobb hóesésben kint teríttetett magának asztal, és a legnagyobb hidegben hőségre panaszkodott. Ahogy egyre inkább elhatalmasodott rajta az elmebaj tervei és kérései is egyre furcsábbak lettek. Olyan gépet akart terveztetni magának, amivel át tud repülni az Alpokon. Egy emberét háromszor is elküldte Capri szigetére, hogy ellenőriztesse vele, hogy a Kék Barlang még valóban kék-e. Ha utazni szeretett volna, például az ausztriai Innsbruckig, kiszámolta, hogy hány kört kell megtennie, ahhoz a lovardájában, hogy azt mondhassa odaért. Lovait a körök alatt cserélte és amikor "odaért" leszállt a lóról és elment lefeküdni. Egy idő után már nem csak valóságos helyekre lovagolt el, hanem kitaláltakra is.

Bernhard von Gudden professzor vezette a bizottságot, ami paranoid skizofréniát állapított meg Lajosnál. Nem sokkal elmebetegnek nyilvánítása után Bernhard von Gudden a Stranbergi-tó melletti Schloss Bergbe vitte, ahova június 12-én érkezett meg. Megérkezése másnapján egy parti séta után holtan találták őket a sekély vizű tóban. Guddenen fojtogatási nyomok. Legújabbi elméletek szerint Lajos golyó áldozata lett.