szepfurtu

zászló	címer

Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese. Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m-en van, Lappföld legészakibb pontján (a norvég határhoz közel). Finnország azok közé a kevés országok közé tartozik, amelyek még mindig növekednek. Az ország területe körülbelül 7 négyzetkilométert nő évente, mivel a talaj kiemelkedik a tengerből.

Finnország növényvilága nem ellenben állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nő, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata. (Mellesleg vadon él az év legnagyobb részében.)

Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

1947-ben és 1948-ban a Szovjetunió olyan szerződések aláírására kényszerítette Finnországot, amelyek értelmében jelentős mértékű területi engedményeket kellett tegyen.

A II. világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél és a finnországi-svéd ami a lakosság 6%-ának anyanyelve. Más kisebbségi nyelvek: orosz és észt. Északon, Lappföldön még megtalálhatóak a számik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket számlálnak, akik – akárcsak a finnek – finnugor nyelvet beszélnek. Több mint 20 nyelv létezik, amit körülbelül ezren beszélnek.

A legtöbb finn (89%) a Finn Evangélikus Egyházhoz tartozik, körülbelül 1%-a a lakosságnak tartozik a Finn Ortodox Egyházhoz. A maradék népesség más vallású: más protestáns közösség tagja,római katolikus, muszlim vagy zsidó, leszámítva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy valláshoz sem.

Finnország egy iparosított, nagyban szabadpiacú gazdasággal rendelkező ország, nagyjából akkora egy főre eső jövedelemmel, mint az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország vagy Olaszország. A finn életszínvonal magas. A finn GDP és adó hozzávetőleg ötödét egyedül a Nokia adja, amely így az ország stratégiai magánvállalata.

Gyors nyugat-európai integrációja során Finnország egyike volt annak a 11 országnak, amelyek bevezették az euró egységes pénznemet 2002. január 1-jén. A gazdasági növekedés 1991 körül a Szovjetunió felbomlásával erősen visszaesett (a finn márkát kétszer is leértékelték, a munkanélküliség a 1990-es 3,2%-ról 1994-re 16,6%-ra nőtt), majd a Nokia robbanásával gyors volt 2002-ig, de 2003-ban lelassult a globális világgazdasági depresszió miatt.

Fő gazdasági szektor az ipar, ezen belül a fafeldolgozás, fémipar, telekommunikáció és az elektronikai ipar. Leszámítva a fát és néhány ásványi kincset, Finnország nagyban függ nyersanyag, energia és fontosabb élelmiszeri cikkek importjától.

Az éghajlat miatt a mezőgazdaság csak néhány alapvető termékre szorítkozik. A faipar, ami a vidéki területeken élők számára nyújt jövedelemforrást, nagy szerepet játszik az exportban.

A finn oktatási rendszer nagyon hatékony, amint azt a PISA nemzetközi összehasonlító felmérések is igazolják. A diákok a gyűjtőiskolában kezdik tanulmányaikat és 9 osztály után fejezik be. A második lépcsőben érettségit vagy szakképzettséget szerezhetnek a középiskolákban.

Az országban szinte nincsenek analfabéták. A könyvtárakban finn és svéd nyelvű könyveket is találunk, mivel ezek nyelvek az ország hivatalos nyelvei. Ezenkívül még német, francia és angol nyelven is olvashatunk. Az egyetemeken kötelezővé tették az ének-zene oktatását. Ebből adódik hogy sok zenekar van.

Finnországnak több híres sportolója van. Ilyen az autóversenyzés terén Mika Häkkinen kétszeres Forma-1 világbajnok (1998, 1999), aki jelenleg a DTM-ben versenyez, Ari Vatanen rally világbajnok (1981), Tommi Mäkinen négyszeres rally világbajnok (1996-1999), Marcus Grönholm kétszeres rally világbajnok (2000, 2002), Juha Kankkunen négyszeres rally világbajnok (1986, 1987, 1991, 1993), Kimi Räikkönen Forma-1 világbajnok (2007) a Ferrari színeiben, Keke Rosberg Forma-1 világbajnok (1982), Heikki Kovalainen F1-pilóta (2008-ban a második idényét kezdi a Forma-1-ben a McLarennél), tenisz terén pedig Jarkko Nieminen. A műkorcsolyában több hölgy is képviseli az országot. Finnország főleg a téli sportokba kapcsolódik be, de úszóik közt is vannak hírességek, mint Joona Puhakka, Ville Vahtola és Jukka Piekkanen.

Főváros: Helsinki

Államforma:parlamentális köztársaság  Elnök:Tarja Halonen  Miniszterelnök:Matti Vanhanen

Hivatalos nyelv: finn és svéd

Terület: 338 ezer négyzetkilométer ennek 9,4%-a víz

Népesség: 5,3 Millió környékén     Népsűrűség: 16 fő/km² 

Egy főre jutó GDP: 37500 dollár

Időzóna: EET (UTC+2)      nyáron EET (UTC+3)

A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.