szepfurtu

IRA

Írországban több szervezet is használta, használja az Ír Republikánus Hadsereg (Irish Republican Army – IRA) elnevezést. Noha angol elnevezésükben némileg különböznek egymástól, az alább felsorolt, ma is létező szervezetek ír nyelven mind „Óglaigh na hÉireann”-nak (kb. Írország önkéntesei vagy Írország harcosai) hívják magukat, és kölcsönösen illegitimnek tartják a másik létezését is.

• Irish Republican Army – az első katonai szervezet ezen a néven, az ír függetlenségi háborúban (1919-1921) az írek hadseregének hivatalos elnevezése (old IRA néven szokták emlegetni)
• Irish Republican Army (1922–1969) – külön egységként kezelik a függetlenségi háború után, de még a szakadás előtti IRA-t
  • Official Irish Republican Army (Official IRA) az (old) IRA 1969-es szakadásakor létrejött Marxista katonai szervezet. Politikai szárnya (pártja) az Ír Munkáspárt.
  • Provisional Irish Republican Army (PIRA, közismertebb rövidítésben IRA) – a ma IRA néven emlegetett katonai szervezet, mely az 1969-es szakadáskor a mérsékeltebb szocialista ideológiát követte, erős nacionalizmussal vegyítve. Politikai szárnya (pártja) a (Provisional) Sinn Féin.
    • Continuity Irish Republican Army (CIRA) a PIRA-ból kivált radikálisok által 1986-ban alakított katonai csoport. Hasonlóan a többi IRA-hoz, ők is az eredeti, 1919-ben alakult IRA folytatásának tartják magukat
    • Real Irish Republican Army (RIRA) a PIRA-ból kivált maradék radikális, akik ellenezték és ellenzik a békefolyamatokat, céljuk a „két Írország” fegyveres erővel történő egyesítse

PIRA

A Provisional Irish Republican Army (Írül: Óglaigh na hÉireann) (röviden PIRA; vagy ismertebb nevén IRA, esetleg Provos) egy ír, hosszú ideig elsősorban katonai jellegű, baloldali, nacionalista ír republikánus szervezet, mely a Belfasti egyezmény aláírásáig Észak-Írország Egyesült Királyságból való teljes kiszakadásáért, illetve annak Írországgal történő egyesüléséért harcolt mind katonai, mind politikai úton. 1969-es alakulása óta nyíltan vállalt célja Észak-Írország és Írország felszámolása, és helyükbe egy új, az Ír-sziget teljes területét kitevő szocialista „összír” nemzetállam állítása. A szervezet politikai szárnya a Sinn Féin.

A szervezetet az Egyesült Királyságban illegális terrorszervezetként tartják számon Írországban pedig illegális szervezetként tekintenek rájuk. Az Egyesült Államokban sem tartják terrorszervezetnek az IRA-t.

Az IRA az Ír függetlenségi háborúban (1919-1921) harcolt Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army) folytásának tartja magát, nevében a provisional szó ideiglenest jelent, utalva arra, hogy addig marad fenn a szervezet, míg a „két Írország” nem egyesül az általuk elképzelt formában.

2005. július 28-án az IRA vezetőtanácsa (nemzetközi meglepetésre) bejelentette, hogy felhagy fegyveres akcióival, feloszlatja katonai szárnyát és ezentúl „kizárólag békés módszerekkel, tisztán politikai úton és demokratikus programok révén” küzd tovább céljaiért.

SINN FÉIN

A Sinn Féin [ʃiːɲ fʲeːɲ] (ir.: „Mi magunk”) egy ír republikánus párt. Észak-Írországban 2005-óta a legerősebb katolikus párt. Írországban 1997-ben jutottak be a parlamentbe, s azóta főként a határ menti régiók és Észak-Írország közötti történelmi kapcsolatok helyreállításán tevékenykednek. A Sinn Féin az egyetlen jelentős ír párt, mely Írországban és Észak-Írországban is aktív.

A Sinn Féin fő célja az Egyesült Királyság fennhatósága alatt álló északír megyék Írországhoz történő visszacsatolása. A párt programjában célkitűzésként egy „egyesült, demokratikus és szocialista Ír Köztársaság” szerepel, de az utóbbi évtizedben a párt vezetői a szocialista célokat igen ritkán emlegették. (Magát a kifejezést is ritkán használták.) A Sinn Féin középtávú célja a Nagypénteki egyezmény módosítása.

Arthur Griffith alapította 1905. november 28-án Dublinban. Griffith a pártalapítással alapvetően egy az egész Írország (az ír sziget) területére kiterjedő hatáskörű parlament létrehozását szerette volna elérni az Egyesült Királyság keretein belül. Példaként az Osztrák-Magyar Monarchiát állította, ami egy állam volt két parlamenttel.

Az 1916-os Húsvéti felkelés során lépett fel először, mint a fegyveres ellenállás részese, és a következő években Eamon de Valera elnök alatt az ír „nemzeti önrendelkezésre” törekvő ellenállók vezető szervezetévé vált. 1918-ban az alsóházi választásokon elérték első sikereiket: a 105 ír képviselőből 73 közülük került ki. 1919-ben Dublinban feláll az első ír parlament, a „First Dáil”. Ezek után tör ki az ír függetlenségi háború mely a sziget első felosztásához és az 1922-es angol-ír megállapodáshoz vezet.

Jelenlegi elnök 1983-tól Gerry Adams.